Hír

A modern áramlásmérők – például az elektromágneses, az ultrahangos és a Coriolis tömegárammérők – nagy pontosságú-mérések elvégzésére kiválóan megi...

Az áramlásmérők fokozatosan fejlődnek a nagyobb pontosság és a több{0}}funkciós integráció felé.

Az áramlásmérőket szabványos áramlásmérő eszközökkel kalibrálják (például szabványos mérőmódszerek, gravimetriás módszerek, térfogatmérő módszerek ...

Általánosságban elmondható, hogy az áramlásmérő felépítése három fő összetevőből áll: egy érzékelő részből, egy konverziós szakaszból és egy kimene...

A szerkezeti tervezést illetően a hangsúly a folyadékállapottal való interferencia minimalizálására helyeződik, ugyanakkor a nyomásveszteség csökke...

Az áramlásmérőket jellemzően névleges csőátmérőjük (DN, milliméterben mérve) alapján osztályozzák – például DN15, DN50, DN100 stb.

Az áramlásmérők tömítési teljesítménye kritikus mérőszám a biztonság és a megbízhatóság értékeléséhez; elsősorban az eszköz azon képességére vonatk...

A mechanikus áramlásmérők (például turbinás vagy fogaskerék-áramlásmérők) érzékenyek a szennyeződések, üledékek vagy a közegben felhalmozódó vízkő ...

Az áramlásmérőkre vonatkozó szabványok elsősorban azok tervezési, gyártási, hitelesítési és működési folyamatainak szabályozására szolgálnak, ezzel...

Az áramlásmérés széles körben alkalmazható különféle ágazatokban, beleértve az ipari és mezőgazdasági termelést, a honvédelmet, a tudományos kutatá...

Az áramlásmérők története egy korai szakaszra vezethető vissza, amelyet egyszerű, empirikus mérési módszerek jellemeznek.

A folyadékszint-érzékelők használata és karbantartása során be kell tartani a biztonsági óvintézkedéseket a berendezés megfelelő működése és a szem...