Péntek este 12:40 volt, és észak felé gurultam az I-95-ön, miközben a tű éppen a negyed jelzés alatt állt. A kijáratom harminc mérföldnyire volt. Minden állomás, amelyen elhaladtam, bezártnak tűnt, vagy olyan helynek tűnt, ahol zárva akarod tartani az ajtóidat, ezért folytattam a mentális matematikát újra és újra. Két és fél liter, adj vagy veszel. Harminc mérföld, többnyire autópálya. Alig sikerült -, az alacsony üzemanyagszint-csengő kétszer megszólalt, a tű pedig visszapattant az E-ről, miközben bementem a telekre. Megesküdtem, hogy soha többé nem csinálom. Aztán három héttel később pontosan ugyanezt csináltam.
Tehát amikor valaki megkérdezi, hogy mit tegyen, ha a gázmérő 20 százalék alá esik, akkor megkapom. Ez tényleg nem mechanikus kérdés. Kérdés, hogy mekkora kockázatot hajlandó cipelni egy két-tonnás fémdobozban.
Először is számold kia teautó, nem az internet
A 20%-os érték nem ugyanazt jelenti minden járműben, és ez az első dolog, ami téved az általános tanácsoknál. A jelenlegi Toyota Corollán a 13,2 -gallonos tank 20%-a körülbelül 2,6 gallon - körülbelül 40 mérföld a stop-forgalomban, vagy közel 80, ha sík autópályán tart 65 mérföld/órás sebességet. A haverom F-150-én a 36 gallonos kiterjesztett tartállyal a 20% több mint hét gallon. Szinte a következő államig vezethetett. Eközben egy Prius tulajdonos alig két gallonon ül és átöltözik.
Ez az egész probléma az olyan szabályokkal, mint a „töltsd fel egy negyed tanknál” vagy a „soha ne menj 20% alá”: ezek egy-méretű-mindenre-megfelelő tanácsok tucatnyi különböző méretű valósághoz vannak rögzítve. A tényleges szám függ a tankodtól, a vezetéstől és a tereptől. Tíz perc a használati útmutatóval és a fedélzeti számítógéppel minden ökölszabályt felülmúl.
Miért létezik a 20%-os szabály -, és miért nem elég?
Az okok, amelyek miatt az emberek figyelmeztetnek az alacsony üzemanyagszintre, valósak, de általában úgy ismétlik, mint a folklór. Az üzemanyag-szivattyú a tartályban helyezkedik el, és a körülötte lévő benzint használja fel a hűtéshez. Járassa eléggé alacsonyan, elég gyakran, és lerövidíti az élettartamát - egy csere 600-1200 dollárba kerül a legtöbb modern autón, ha összeszámolja az alkatrészeket és a munkát, és többet, ha a tanknak le kell esnie. A tartály az évek során vizet és üledéket is gyűjt, és a majdnem üres tartály az, amikor az iszap felkeveredik és az üzemanyagszűrőbe húzódik.
De itt van az a rész, amit a folklór átugor: maga a mérőeszköz hazudik neked, kiszámítható módon. A küldő úszó méri az üzemanyagszintet, és a tartály alakja nem tökéletes téglalap alakú, így a tű szinte teljesen megtelik, ami úgy tűnik, örökké, majd elkezd normálisan esni, majdbelemerülniaz utolsó negyedévben. A régi Mazda3-am ezt csinálta -, két nap ingázásig egy negyed tankot mutatott, majd leesett, mint a kő. Ha látta, hogy a saját mérőműszere ezt teszi, akkor már tudja, hogy a 20%-os figyelmeztetés nem egy szikla, ami közeledni látszik. Ez egy csapóajtó.
Háromféle sofőr, egy őszinte válasz
Töltsön el bármilyen időt az autós fórumokon, és azt fogja tapasztalni, hogy a vita táborokra osztja az embereket. Vannak a féltankos-emberek, - általában a vontatók-volt vásárlói, vagy akik egyszer a sivatagban rekedtek, és visszaszámlálásként kezelik az üzemanyagszint-mérőt. Az emberek 20%-a biztonsági vonalként használja a szabályt. És ott vannak az üres -tankos merészek, akik a nullára ütő hatótávolságot javaslatként kezelik, és határozottan elmondják, hogy minden alkalommal „jól sikerült”, kivéve azt az esetet, amikor nem.
A modern digitális hatótávolságú kijelzők sem döntötték el az érvet. A legutóbbi vezetésből számítják ki, így egy autópályán végzett lépés hízelegni fogja a hatótávolságát, majd a városi forgalom húsz percen belül felemészti ezt az optimizmust. Elegendő történet volt már arról, hogy autók haltak meg úgy, hogy a kijelző még mindig a hátralévő mérföldeket mutatta, és soha nem bízom a korábbi egyszámjegyeimben. A tű és a számítógép egy dologban megegyezik: 20% alatt vagy kölcsönidőben, és csak az a kérdés, hogy mennyi.
Mennyibe kerül valójában az alacsony{0}}üzemanyag-fogyasztás?
Itt esik szét a "csak pár dollár gáz" logika, mert a számlák később és furcsább helyeken tűnnek fel. A szárazon futás nem csak eltömíti -, hanem eltömítheti az üzemanyagszűrőt a tank alján lerakódott anyaggal, a dízelautóknál pedig még rosszabb, mivel a vezetékekben lévő levegő azt jelentheti, hogy bolti látogatást kell végezni a rendszer légtelenítése és feltöltése érdekében. Egy vontatás önmagában 150-250 dollárba kerül még tagsági kedvezménnyel is. És ha Ön az a fajta ember, aki folyamatosan lemerül, akkor az a fajta ember, aki végül kicseréli az üzemanyag-szivattyút, és ez egy négy{6}}számjegyű délután, amire senki sem számol.
Ezt úgy mondom, mint aki 430 dollárt fizetett azért, hogy kicseréljék a küldő egységet azon a Mazda3-on, miután a mérőműszer rosszul olvasott. Az alkatrész olcsó volt - 90 dollár körül az utángyártott egységért. A munka volt az egész történet: ledobta az üzemanyagtartályt, birkózott a rozsdás hevederekkel, és a hátadon dolgozott egy felhajtón januárban. A YouTube-videó 40{10}}perces munkának tűnt. Kellett egy szombat és két utam az alkatrészboltig, és akkor is inkább fizetek egy boltba legközelebb. Ha a mérőműszer hazudik neked, ne élj vele – egy Bluetooth OBD2 szkenner, mint a BlueDriver (körülbelül 100 dollár), legalább megmutatja, hogy az ECU szerint mi történik, mielőtt elköteleznéd magad a tartály ledobása mellett.
Amit valójában viszek, és mennyibe kerül
Elég közeli telefonálás után felhagytam az akaraterővel, és elkezdtem hordani egy kis segélykészletet, és ez az a rész, ahol úgy hangzom, mint egy szerelős srác, szóval viseljetek el. Egy NOCO Boost Plus GB40 ugrócsomag körülbelül 100 dollárba kerül, és kétszer megmentett három idegent és engem. Egy Slime 12{10}voltos kompresszor körülbelül 40 dollárba kerül. A 2,5 gallonos RotopaX felszerelhető a tetőcsomagtartóra vagy az ágyba, és nagyjából 60 - dollárba kerül ahhoz, hogy a "sodort" "bosszantó kitérővé" váljon. És igen, tartok egy palack Chevron Techront a garázsban, körülbelül 10 dollárt, amiért alkalmanként tele tankolhat rejtélyes márkájú benzint. Ezek egyike sem izgalmas. Mindez olcsóbb, mint egy kóc.
A biztosítási szöget senki sem említi
Az Ön autóbiztosítása valószínűleg már tartalmazza a közúti segítségnyújtást, akár emlékszik rá, akár nem - a legtöbb fuvarozó alapváltozatot kínál, és a teljes közúti biztosítás hozzáadásával általában évi 10–15 USD, nem havonta. Ez drasztikusan olcsóbb, mint az AAA 60 dolláros{6}} dolláros plusz éves tagsága, bár az AAA gumit is cserél, vagy akkumulátort hoz, szóval mindkettő mellett van érv. Egyes biztosítók, például a Progressive with Snapshot vagy az Allstate a Drivewise-val, kedvezményt adnak a telematikai eszközeik telepítéséért, és bár a biztonságos vezetés jutalmaként forgalmazzák, csendesen ösztönzi az egyenletes, megtervezett vezetést, amely megakadályozza, hogy egy állomásra szálljon be a füst miatt. Az igazi kedvezmény azonban láthatatlan: ez a 200 dolláros vontató, amelyet soha nem hív, és az üzemanyag-szivattyú, amelyet soha nem cserél ki.
Amikor a 20% sem elég puffer
Íme a kellemetlen lépés{0}}: bizonyos helyzetekben a 20%-os vonal már túl késő. A tél a nyilvánvaló - alapjáraton, hogy melegen tudjon maradni, olyan üzemanyagot éget el, amire nem is gondolt, és egy-számjegyű időjárás esetén egy megrekedt autó már nem okoz kényelmetlenséget, és veszélyt jelent. A másik az országúti kirándulások a vidéki Nyugaton. Autóztam Nevada és Montana olyan szakaszait, ahol a táblák azt írják, hogy "következő járatok 76 mérföld", és megígérhetem, hogy az aritmetika 10%-nál más, mint 40%-nál. Ugyanez vonatkozik az ismeretlen bérautókra, ahol nem tudod, mennyire őszinte a mérőműszer, és a hőhullámoknál, ahol a váltóáramú forgalomban ülve, álló helyzetben csendesen lemeríted a tankot, miközben egyáltalán nem mozogsz. Ezekben az esetekben a 20% nem figyelmeztetés. Már vészhelyzet van.
Tehát itt van az én becsületes rendszerem, mint amilyen ez: 20% alatt nem kezelem a mérőműszert információként, hanem időzítőként kezelem. Tudom, hogy nagyjából hány mérföld van az autómnál ennél a jelzésnél -, nem az EPA-számnál, hanem a valós számnál, ami az autómon lévő 15%-kal rosszabb, mint a matricán, mivel a Fuelly adatok szerint ez a legtöbbünk számára normális. Kiválasztok egy állomást, mielőtt szükségem lenne rá, és akkor töltök fel, amikor eltalálom a jelet, ahelyett, hogy üresen ütnék. Pár hetente egy plusz megállásba kerül. Pontosan nulla meghibásodásba került amióta elkezdtem.
Mennyit tud ténylegesen elmenni, miután kigyulladt az alacsony üzemanyagszint jelzőfény?
Általában 30-50 mérföld, az autótól, a vezetéstől és attól függően, hogy az autópályán vagy a városban mászkálsz. A lámpa általában nagyjából 10%-kal gyullad ki, ezért kezelje kemény határidőként, ne kihívásként.
Nem árt az autónak, ha alacsony üzemanyaggal működik?
Igen, ha ez szokássá válik. Az ismétlődő alacsony-üzemanyag-futások megterhelik a szivattyút, és a szárazon futás üledéket vonhat be a szűrőbe. Egyszer nem öl meg semmit. Végül minden hétbe kerül.
Inkább fél tanknál töltsem fel?
Ha tél van, akkor távoli vidékre indulsz, vagy csak szereted a nyugalmat, az biztos. Ellenkező esetben a 20%-os érték ésszerű - sor, feltéve, hogy sorként kezeli, és nem javaslatként.
Ha nincs másra a költségvetés, jelölje be a 20%-ot a személyes szabályaként, és tartsa be azt egy hónapig. Figyeld meg, hányszor kerülsz a közelébe. Azt hiszem, kicsit hülyén fogod érezni magad az összes év miatt, amit üresen flörtölve töltöttél. Ez a mérőeszköz egy védelem -, de a védelem csak akkor teszi a dolgát, ha távol van otthonától, és akkor már túl késő tárgyalni vele.
